Kedves Testvérek!

Szemlélve a teremtett világunk globálisan és környezetünkben felmerülő problémáit, nehézségeit, Ferenc pápa első, „Laudato si” enciklikájának üzenetein felbuzdulva megfogalmazódott bennünk, hogy nem nézhetjük ölbe tett kézzel, ami a szemünk előtt történik. Társadalmi igazságtalanságok, ökológiai problémák globális mértékű, már-már megoldhatatlan esetei, mint a levegő szennyezettsége, a vizek szennyezettsége, az asztalunkra kerülő élelmiszerek mesterséges összetétele, a minket körülvevő fogyasztói társadalom tengernyi felesleges és kétes minőségű terméke, mind megannyi felkiáltójelként arra sarkall, hogy az árral szemben úszva, felismerjük felelősségünket a teremtett világunk felé és tudatosítsuk magunkban, milyen lehetőségeink vannak. Ez a szándék azonban nem szűkülhet le egy-egy politikai erő ígéretének lenni, hanem ennél sokkal szélesebb körben, sokan, sokféle módon kell, hogy keressük a megoldást. Keresztényként – nyilvánvalóan – a megoldás azonos a mennyei Atya szándékával.

„A keresztényeknek különösen is tudatosítaniuk kell magukban, hogy a teremtett világon belül megbízatásuk, a természettel és a Teremtővel szembeni kötelességeik hitük részét képezik. Ezért az emberiség és a világ javát szolgálja, ha mi, hívők jobban felismerjük meggyőződéseinkből fakadó ökológiai kötelezettségeinket.” (Laudato si pápai enciklika, 64.)

A plébánián induló teremtésvédelmi munkacsoporttal arra gondoltunk, ebben a nagyböjtben minden nap egy rövid gondolattal vagy gyakorlati ötlettel szeretnénk a téma fontosságára felhívni a figyelmet.

Kérjük, olvassátok elmélkedve!

Örömmel vesszük, ha visszajelzést is kapunk róla!

Ha szeretnél még ötleteket kapni a Zöld Nagyböjthöz és általában a környezettudatos élethez, csatlakozz közösségünkhöz: