A templom története

Kelenföldön 1920-ban megalakult a Kelenföldi Templomépítő Egyesület. Ebben az időben a leányiskola tornatermében tartották a vasárnapi szentmiséket. 1930-ban a főhatóság dr. Takách Jánost bízta meg a plébánia megszervezésével. Még ugyanebben az esztendőben, dr. Mészáros János érseki helytartó áldotta meg az elkészült templomot (163 m2). Ugyanezen évben jön létre az egyházközség részben a ciszterci, részben a tabáni plébánia területéből. 1931-ben kultúrház létesült. 1933-ban önálló lelkészség, 1937-ben plébánia lett az egyházközség. 1940-ben gyűjteni kezdtek a dr. Irsy László által tervezett új, 3000 hívő befogadására alkalmas templom építésére. A tervet a háború meghiúsította. A háborúban megrongálódott templomot 1945-ben helyreállították.

A plébánia 1948-ban megvásárolta a Bartók Béla út 149-151. szám alatti ingatlant kisegítő kápolna (176 m2) és sekrestyés lakás céljára.
A Szent Gellért templom és plébániaépület alapkövét 1984. szeptember 24-én, Szent Gellért ünnepnapján tették le ezen a területen. A templomot az altemplomi urnatemetővel együtt Kiss András Ybl-díjas építész tervezte. 1992 karácsonyán Urunk születését már az új templomban ünnepelték, amely egyúttal a templom első szentmiséje is volt. 1997-től a templom melletti telken az urnatemető tovább bővült, amely 2003 őszére készült el, nevét pedig a Szent Sírról kapta. 1999 augusztusára épült meg a templom harangtornya és nyílt meg Varga Imre szobrászművész alkotásaival az Árpád-házi szentek szoborkertje.

A templomot 2005. november 20-án, Krisztus Király ünnepén Erdő Péter bíboros, prímás szentelte fel.

A templom plébánosai:

• Dr. Takách János 1930 – 1954
• Dr. Élő József 1954 – 1979
• Krichenbaum József 1979 – 2001
• Forgács Alajos 2001 – 2020
• Kelemen Imre 2020-