Szent Margit Miséje
A Kelenföldi Szent Gellért-templomban szent Balázs ünnepén (február 3-án) a 11 órás szentmisén a Carmine Celebrat Kórus Farkas Ferenc Árpádházi szent Margit tiszteletére írt miséjét és Kodály Zoltán 1898-ban írt Ave Mariáját énekeli.
Bednarik Anasztázia orgonál
Vezényel: Zimányi István
Farkas Ferenc: Liszt- és Kossuth-díjas zeneszerző. 1905. december. 15-én született Nagykanizsán, 2000. október 10-én hunyt el Budapesten. Első zongoraleckéit nyolc éves korában vette. Tanulmányait kezdetben magánúton, majd a Nemzeti Zenedében folytatta. 1922-27-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Siklós Albert és Weiner Leó növendéke volt. A következő két évben Farkas a budapesti Városi Színház korrepetitoraként és karmestereként dolgozott. 1929-ben állami ösztöndíjjal Olaszországba utazott, ahol Ottorio Respighinél tanult a római Santa Cecilia akadémián. 1930-ban, hazatérése után saját kompozícióiból önálló estet rendezett. Az 1933-as évet Bécsben töltötte, ezt követően Koppenhágában filmzenét írt. 1935-ben Párizsban járt, illetve zeneszerzést kezdett tanítani Budapesten a Fővárosi Felsőbb Zeneiskolában. 1941-ben a kolozsvári konzervatóriumba került, 1943-tól az intézmény igazgatója lett. 1946-48 között Székesfehérváron konzervatórium-igazgató, 1948-75-ig pedig a budapesti Zeneakadémia zeneszerzés tanára és tanszékvezetője volt. Tanítványai közé tartozott Kurtág György, Ligeti György és Szokolay Sándor is. Zeneszerzői munkásságának gerincét operák és táncjátékok (A bűvös szekrény, 1938-42; Furfangos diákok, 1949; Vidróczki, 1959), zenekari művek (Rhapsodia Carpathiana, 1940; Lavotta szvit, 1951; 1. szimfónia, 1951-52), versenyművek, vokális-zenekari művek (Cantus Pannonicus, 1959; Szigetvár dicsérete, 1966), kamarazene, valamint zongoradarabok alkotják. Számtalan egyházzenei műve között két Szent Margit-miséjét felesége, Margit tiszteletére komponálta. (Forrás: Fidelio)