Budapest-Kelenföldi Szent Gellért Plébánia
Közösségi élet

Hivatás, hitvallás

A hivatások vasárnapján (2017. május 7-én) Gyurász Krisztián harmadéves szeminarista volt a vendégünk. És bár a kilences misén volt lehetőségünk kérdéseket feltenni, felkerestük, hogy tovább faggassuk.

Mi volt a legnagyobb ima-élményed?

A legnagyobb imaélmény a Szentségimádáson ért. Volt egy atya, aki a Szentségimádás végén mindenkinek külön-külön adta a szentségi áldást az Oltáriszentséggel. Akkor különös és pozitív érzés vett rajtam erőt, fizikailag éreztem, hogy ez bejárja az egész testemet, annak minden egyes tagját. Természetesen sokszor volt olyan, hogy nagy öröm töltötte el a lelkemet a Szentségimádás alatt. Ez természetesen attól függ, hogy a hétköznapok gondjai között hogyan tudok jelen lenni az Úr számára.

Van kedves biblia idézeted?

„Legyetek tehát irgalmasok, amint a ti Atyátok is irgalmas” (Lk 6,36)

Az Isten irgalmasságát a gyónások után tapasztalom, egyfajta lelki megkönnyebbülést érzek. Mindig egy újabb esélyt az életre. Továbbá a megtérésem előtti időszakra, amikor az Isten türelmesen várt a válaszomra, nem kényszerítette rám az Ő akaratát, nem sújtott csapásokkal, hanem meghagyta a szabadságom, hogy szabadon döntsek. Az igazságosság abban áll, hogy mindenki azt a jutalmat kapja, amit megérdemel tettei alapján, az irgalmasságé pedig, hogy sokkal többet ad, mint amit megérdemlünk. Úgy gondolom, maga a megváltás műve is kifejezi az Isten végtelen irgalmasságát.

Nemrégiben volt a Szent Gellértben  a bérmálkozás. Szerinted miért fontos a ez a szentség?

Objektíve tudjuk, hogy ebben a szentségben a hívő keresztségét megszilárdítja és megerősíti. A keresztény beavatás befejező szentsége. Erről írhatnék hosszabban, de igen részletes leírás olvasható a Katolikus Egyház Katekizmusában is.

Én magam, mikor felvettem e szentséget, nem sokat tulajdonítottam neki. Abban az időben a szemem előtt az lebegett, hogy a bérmálkozás után milyen ajándékokkal lepnek meg. Maga a szentség a megtérésem után vált fontossá. Volt időszak, amikor mind a 7 ajándékért imádkoztam/kértem, volt, amikor nem. De ami megmaradt, hogy a mai napig a bölcsességért imádkozom. Amikor elkezdtem ezért imádkozni, úgy voltam vele, hogy veszteni valóm nincs. Nem kezdtem el méregetni magamban, hogy mennyire voltam bölcs vagy okos az adott napon. Egy hosszabb idő után, amikor visszatekintettem a múltamra, azt tapasztaltam, hogy az Isten jelen volt az életemben és az ajándékokat is megadta, mind a munkában, mind a tanulmányoknál, és az emberi kapcsolatokban is. Ha emberekkel beszélgettem és kérdéseket intéztek hozzám, sokszor olyan válaszokat adtam, amin aztán később magam is el-elgondolkodtam. Úgy éreztem, hogy akkor azzal a válasszal, amit a másik embernek mondtam, az Isten nekem is üzenni akar valamit. Jó dolog látni, hogy az Isten az én életemben is jelen van és tevékenykedik.

Ki a kedvenc XX. századi szented?

Pietrelcinai Szent Pio – az ő lelkülete nagyon megfogott. Számomra példa, ahogyan ő az életét rábízta és átadta Istennek. Aztán a sok csoda, amit az Isten rajta keresztül végbe vitt. Volt lehetőségem elzarándokolni a kegyhelyre, ahol Pio atya élt. Igen különleges lelkülete volt a helynek, nagy nyugodtság töltötte el a lelkemet. Amíg ott voltam, nem gondoltam az előttem álló vizsgaidőszakra, a hétköznapok nehézségeire. Úgy gondolom, Pió atya is közbenjárója az én hivatásomnak. A levelei közt olvasható hasonló történet, hogy egy fiatal ember a szüleivel zarándokolt oda, és amikor hazament, a szüleivel közölte, hogy pap lesz. A szülők meg azt hitték, hogy Pió rábeszélte a papságra.

Említetted, hogy programozó matematikus vagy és kis híján el is helyezkedtél ebben a szakmában. Mi a véleményed a kütyükről?

Mint mindennek, ennek is megvan a maga előnye és hátránya. Jól ismerem az okos eszközöket, időnként én magam is fejlesztek alkalmazásokat e kütyükre. Az élet minden napjában nagyon hasznos tud lenni, sok időt lehet vele spórolni, de nagyon sok időt el is tud rabolni. Tapasztalataim szerint sajnos sokszor azt látom, hogy e kütyük virtualizálják az emberi életet. Szép lassan meghalnak a valós emberi kapcsolatok, a virtuális világ a reklámjain keresztül az emberek elé az elérhetetlen tökéletességet kínálják, és időnként ezek által hamis vágyakat – melyek nem Istentől vannak – ébresztenek az emberben, amire akár sokan az életüket is felteszik. Majd határhelyzetbe ütköznek, nem tudják megvalósítani a célt( betegség, halál stb.),s ez kétségbe esésbe sodorja őket. Ha pedig valakinek az élete céltalan, az életveszélyesen állapotba kerül (öngyilkosság veszélye). Ez a téma is olyan, hogy nagyon sokat lehetne erről beszélni.

Összegezve azt mondom, hogy hasznos dolog. Isten ajándéka az is, hogy a technológia itt tart. A kérdés mindig az, hogy hogyan állok hozzá dolgokhoz, illetve közelebb visz-e Istenhez vagy inkább eltávolít? Ez természetesen nem az eszköztől függ, hanem tőlem. Természetesen az eszközökön lévő tartalom készítői is lehetnek felelősek érte, hiszen sokan tudatosan és kihasználva az emberi gyengeségeket, olyan tartalmakat publikálnak, amik az embert eltávolíthatják az Istentől, és ezt mind a pénz és a hatalom miatt csinálják.

Pulai Zsolt
Fotó: Google+

(A nyár folyamán a Gellértesítő Magazin korábban megjelent számaiból közlünk cikkeket. Ez a cikk például a 2017-es úrnapi számban jelent meg.)

Vélemény, hozzászólás?